Remek, de kevésbé zaftos a tavaszi vadkár-termésünk – szerencsére. A rovatot támogató Allianznál aprónak látszó káresetek fordultak elő, bár az első esetben az állat nem is ütközött az autóval. Így már más az ábra: a Brava inkább az árkot választotta. Ha gazdaságilag nézzük, lehet, hogy rosszabbul járt, mintha elütött volna egy kisebb vadat – persze ez kevésbé vigasztalná a nyuszit.
Szoktuk mondani, hogy az ilyesmire nem lehet felkészülni, mert az állatkák nem hajlandóak közlekedő partnerként kezelni az autókat, sőt, minél kevesebb a természetes ellenségük, annál nyugodtabban bóklásznak. Erről leginkább a skandináv országok lakói mesélhetnének – aki látott már jávorszavast, az tudja, mekkora. Mintha egy lovacska lépne elénk. Itthon kicsivel kisebbek a vadak, a legveszélyesebb a szarvas, az őz és a vaddisznó. Utóbbiaknál nem árt felkészülni a kocára, ha már pár csíkos kisvadmalac átszaladt előttünk. Nagyon komoly kárt tud tenni a kocsiban.
Ehhez képest a kis Alto őzikéje nem is túl súlyos eset, igaz, nem középen, hanem oldalról kapta el az autó elejét, de ahogy kiforgatta maga elől a kis Suzuki, végigtörte az oldalát is. Ha nem is nagyon, de sok elem sérült.
Ennél már rosszabbul járt az alábbi Mazda5 kisbusz. Szintén őz volt az áldozat, viszont nem csak a külső elemek törtek, hanem a mögötte lévő sok műanyag alkatrész is, beleértve a lámpatartó füleket is. Szóval volt mit javítani rajta.
De az alábbi Toyota mit keres a kátfelvételen?
Azt hihetnénk, hogy egy kis nyuszi nem tud drága alkatrészeket szétverni egy autón, de tévedünk. A művészbejáró az egyik alsó légbelépő nyílás volt, ahol szerencsétlen állat a rácsot kitörve jutott be, egészen a hűtőig (csere), az alsó műanyag motorburkolatot letépve távozott.
Az eset autópályán történt, ahol elvileg vannak kerítések – de ne legyenek illúzióink. Itt is előfordulnak vadak, sőt kóbor kutyák is. Viszont szürkületkor, nagy tempónál gyakorlatilag lehetetlen kivédeni az ütközést. Ha viszont valaki már egyszer megjárta, utána vadveszély táblánál biztos lassít. Már csak azért is, mert a vadásztársaságoknak nincs biztosításuk, legfeljebb a saját cascójában reménykedhet az ember.