Elfenekelt Fabia

Hátulról szállt bele egy figyelmetlen suzukis.

A kék Skoda Fabia Combi vezetője az épp előtte pirosra váltó lámpánál még meg tudott állni. Pont az járhatott a fejében, hogy milyen szerencsés, amiért a kissé eldugott lámpát időben észrevette, és így nem hajtott tilos jelzés mellett a kereszteződésbe. Öröme azonban nem tartott sokáig: hangos csattanás és a hátára mért ütés adta tudtára, hogy a mögötte jövő autós nem volt olyan figyelmes, mint ő.


Egy régi Swift találta el a Fabiát, látszik is, hogy mélyütést kapott az alacsony orrtól

A régi Swift vezetője szinte fékezés nélkül, a Duna Autó kárfelvevőjének véleménye szerint nagyjából 40 km/h körüli sebességgel szállhatott a Combi Skoda fenekébe. A váratlan ütközés nemcsak ijesztő, de fájdalmas is lehetett, ilyen erejű, hátulról érkező becsapódásnál már könnyen meghúzódhat az ember nyaka. Az sofőr felsőtestének lendületét mutatja, hogy a Skoda vezetőülésének háttámlája az ütközés erejétől kissé elhajlott oldalra és hátrafelé is. Komolyabb személyi sérülés azért szerencsére nem történt.


Nem csukódnak tökéletesen a nyílászárók

Mint ahogy első pillantásra a Fabia sebesülései sem tűnnek drámainak, de közelebbről megvizsgálva azért látszik: nagy erejű volt a becsapódás. A berogyott lökhárító és behajlott csomagtérajtó szinte törvényszerű egy ilyen balesetnél, de utóbbi akkor ütést kapott, hogy megszorult és nem is lehet kinyitni. A hátsó kerékjárati ívek meggyűrődése már komolyabb javítási költségeket sejtet. Aztán a helyükről kiugrott, alig nyitható-zárható hátsó oldalajtókat vizsgálva már sejtem, hogy ennek gazdasági totálkár lett a vége.


Piech büszke volna rá: szinte teljesen eltűnt az illesztési hézag

Ahogy a karosszéria deformációja elnyelte a mozgási energiát, még az első ajtók környékén is lerövidült. Annyira összecsusszant minden, hogy a B-oszlopnál szinte eltűnt a két ajtó közötti illesztési hézag. Nem járt jobban a tetőlemezt tartó keret sem, az a jobb oldalon, hátul rogyott meg kissé. Törött a jobb hátsó lámpa is, bár igazán az volna a csoda, ha épségben marad.


Az üzemanyagtanknak a közelében nincs sérülés

A csomagtérbe a bal hátsó ajtón keresztül lehet benézni, innen látszik, hogy a leghátsó tetőoszlop ívének sugara is megváltozott, és a csomagtérajtó is teljesen kiugrott a helyéről. Nem könnyíti meg a javítást a sarokban láthatóan meggyűrődött padlólemez sem. Megnyugtató viszont, hogy a pótkerék környékén már nincs nyoma az ütközésnek, az üzemanyagtank pedig még előrébb, még jobban védett helyen, a hátsó ülések alatt található.


Kissé meggyűrődött a padlólemez is

Ami a Fabia további sorsát illeti, várhatóan helyre fogják állítani, bár valószínűleg nem márkaszervizben. Viszonylag fiatal kora és TDI dízelmotorja miatt túl értékes ahhoz, hogy egy ekkora ütközés után elbontsák alkatrésznek vagy a roncstelepen végezze. De ahhoz, hogy az ütközés nyomait eltüntessék, nemcsak pontos húzatásra, de egy ügyes lakatosra és egy jó fényezőre is szükség lesz.

Kötelező ismeretek: értékcsökkenés, avultatás

A talált pénz és a nem várt hiány

A talált pénz és a nem várt hiány

Ez a poszt kissé rendhagyó módon nem egy újabb törött autót mutat be. Helyette két olyan fogalommal ismerkedünk meg, amivel csak akkor találkozunk, ha a mi autónkat törik össze. Akkor viszont sok meglepetést okozhatnak, ezért nem árt idő előtt megismerni őket. Kiindulási alapként vegyük úgy, hogy a kár kötelező felelősségbiztosítás terhére rendeződik, tehát nem mi voltunk a hibásak, és most a cascóval sem foglalkozunk.

 

Minden autó értékét jelentősen csökkenti, ha összetörik. Új vagy közel új (akár 5 éves korig is) kocsi esetén ráadásul ez egy elég jelentős tétel is lehet. Persze minél nagyobb a baleset, annál inkább. És ez még akkor is igaz, ha a törést márkaszerviz javítja meg gyári technológiával, eredeti, új alkatrészekből. Az autó így „megjavul" ugyan, sőt, műszakilag ugyanolyan „tökéletes" lesz, mint a törés előtt volt, a forgalmi értéke mégis csökken. Hiszen két egyforma autó közül mindenki inkább a törésmentest választaná. Ilyenkor a tulajdonos kára nem merül ki a helyreállításhoz szükséges költségekben (szervizszámla, szállítási díj), hanem része még az értékcsökkenés.

Az értékcsökkenés ebben az esetben az az összeg, amennyivel a használtpiacon kevesebbet ért a törött, de megjavított autó a teljesen sérülésmentesnél. Nagyon nehéz megállapítani, pontosan mekkora is ez az összeg, de ha viszonylag új autónkat összetörik, a kárfelvétel során mindenképp kérdezzünk rá erre. A legtöbb biztosító gyakorlatában külön kell kérni az értékcsökkenés kifizetését, egy erre rendszeresített formanyomtatványon. Néhány biztosító - tisztelet a kivételnek - megpróbálja az értékcsökkenést elspórolni, vagy a reálisnál alacsonyabb összeget állapít meg.

Ez ellen határozott fellépéssel védekezhetünk, de azért ne legyünk telhetetlenek. Per esetén egy tőkeerős, felkészült vállalattal állunk szemben, amelynek napi működéséhez nincs szüksége az eljárás végéig lefoglalt autóra. Mi viszont többnyire pénz, autó és megfelelő jogi ismeretek nélkül állunk velük szemben, szóval az erőviszonyok nem igazán kiegyenlítettek. Még úgy sem, hogy tudjuk: a jogszabályok inkább a károsultat védik, mint a biztosítót. A legtöbb esetben már az is elég, ha elkérjük és kitöltjük a formanyomtatványt, amikor az összes többi biztosítási papírt is beadjuk az ügyhöz.

 

Értékcsökkenés mellett értéknövekedéssel is járhat, ha összetörik és megjavítják az autónkat. Legalábbis jogi értelemben. Egyébként sem teljesen nonszensz a dolog, bár kicsit azért furcsa. E szabályozás hátterében az áll, hogy a 4-5 évesnél idősebb kocsiknál az ütközés során megsérült kopó alkatrészek cseréjétől az autó valóban értékesebbé válik. Elvileg minden alkatrészre, még a lökhárítóra és a sárvédőre is vonatkozik az avultatás néven ismert elbánás, de ezekről azért nehéz volna azt állítani, hogy törés nélkül is kopó-fogyó részegységek. Az elbírálásban nagy szerepet játszik, hogy a sérült autót javították-e már korábban, és mennyire volt ramaty állapotban a törés előtt.

Képzeljék el, hogy valaki összetöri a család féltve őrzött, 6 éves Galantját. Nem nagy a sérülés, a márkaszervizben az előzetes javítási költségkalkuláció nagyságrendileg 400 ezer forintra rúg, a rettegett gazdasági totálkárt elkerültük. És akkor a vétkes felelősségbiztosítója közli, hogy csak a javítási költségek 80%-át fizeti ki. A többi az avultatás. Tehát ahhoz, hogy újra beleülhessünk a kocsiba, nekünk kell a hiányzó részt kipótolnunk, vagy nézhetünk olcsóbb javítási megoldás után. A 80% ugyanis a hivatalos, márkaszervizben felvett kárértékre vonatkozik akkor is, ha egy sufniban javíttatjuk meg a kocsit. És még számlát se kell vinni róla.

 

Hosszasan polemizálhatunk azon, hogy ez a szabályozás jó-e vagy sem, de nem érdemes. Az viszont tuti, hogy eleve bekódolja a rendszerbe a feketemunka és a kókányolás intézményét. Persze történelmileg érthető, hogy így alakult, ráadásul nem magyar találmány. Európa más országaiban is ismert ez a gyakorlat, bár Németországban például nem így működik a rendszer, ott kifizetik a teljes kárt. Cserébe viszont drágább a biztosítás.

Nem annyira társadalomkritikai megfontolásból, mint inkább ismeretterjesztés céljából választottam e heti témánkul az értékcsökkenés és avultatás intézményét. Sok esetben már az is nagy előny, ha ismerjük a szabályokat, és tudunk hozzájuk alkalmazkodni. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének oldalán hosszú cikk értekezik a kötelező felelősségbiztosítás jogi hátteréről és az alkalmazási gyakorlatról. Nem egy Rejtő-regény, de érdemes egy kis időt szánni rá, vagy legalábbis tudni, hova nyúljunk, ha szükség van rá.

Egy ronda Picasso

Jó közelítéssel az Euro NCAP frontális ütközési tesztjét reprodukálta ez a hatéves francia egyterű, amikor a képeken látható sérüléseket szerezte. A norma szerinti 64 km/óránál ugyan lassabban mehetett, és a félátfedéses eltolás sem sikerült tökéletesre, de az ütközés jellege még így nagyon hasonló. Persze itt az ellenfél egy másik négykerekű, és nem egy gyűrődő alubetétes betontömb volt; ráadásul a volánnál sem műanyag bábu, hanem hús-vér ember ült.

A belső fotókon jól látszik, hogy a Picasso kitűnően megvédte utasát: a légzsák és a biztonsági öv párosának hála a sofőr haja szála se görbült. Nem ment össze az utastér, nem gyűrődött fel a padló, nem csúsztak hátra a pedálok, nem rogyott meg az A-oszlop. Egy ekkora ütést simán kivéd a kompakt Citroën biztonsági rendszere, de csak jelentős áldozatok árán. Íme a sérült alkatrészek listája.

Először is a látható lemezkárok: bal első sárvédőív, bal doblemez, motorháztető és zárhíd. Aztán a lökhárítón és az összetört fényszórón túl megrogyott a hossznyúlvány, és valószínűleg a tűzfal is kapott a pofonból. Használhatatlanná vált a bal első gólyaláb minden csatolt alkatrészével együtt. Nem kizárt, hogy a féltengely átvitte az ütést a váltóra is, ami a Picassóban szintén a bal oldalon található. Sérülékeny helyre építik a vezérlőelektronikát is, jó eséllyel azt is cserélni kéne. Biztosan új alkatrész kell a légzsákok helyére. A szélvédőt, valamint a víz- és klímahűtőt már csak a rend kedvéért említem meg, igaz, valószínűleg pár apróság így is kimaradt a felsorolásból. De annyi talán már így is látszik, hogy sok drága részegység végzi majd a kukában.

Hiába kétliteres és egészen sok extrával felszerelt ez a Picasso, hat évével és százezer kilométer körüli futásteljesítménnyel nem olyan értékes darab. Márkaszervizben javítása ekkora sérülés mellett már nem volna kifizetődő. Éppen meg lehetne csinálni jóra is, de szerintem egy ekkora csattanás után már műszakilag sem kifejezetten tanácsos a talpra állítás. Azt azért nem merném kijelenteni, hogy nem lesz ez az autó egy kis felnőttkori legózás alanya.

Kicsi a törés, de a Yaris közepén

Szökellő szarvast gázolt ez a szinte új Yaris

Nemcsak távoli, vadregényes tájakon szembesülhetünk veszélyes vadállatokkal. Ez a Yaris például a Buda környéki hegyekben járt pórul, amikor vezetője elgázolt vele egy hatalmas termetű szarvast. A baleset azért különösen érdekes, mert a nagy testű állat nem kővé dermedve állt az úton, hanem éppen ugrott a gázolás pillanatában. Ezért a becsapódás nem is a kocsi orrát érte, hanem a motorháztető felső és a szélvédő alsó részét.

Természetesen betört a szélvédő, hátrébb csúszott és rommá tört a műszerfal, de a legnagyobb és legfájdalmasabb sérülést a tűzfal szenvedte el. Néhány további apróság is cserére szorul, például a bal oldalon, a tetőoszlopokat összekötő ív, valamint a bal hátsó ajtó is kapott egy-egy ütést. Igazán azonban a sérült tűzfal miatt szerencsétlen ez az eset. A cserélendő alkatrészek önmagukban nem túl drágák, nem nyílt ki légzsák, a motortérben is szinte minden sértetlen, sőt, talán még az eredeti lökhárítót is vissza lehetne tenni. Viszont a teljes javítással felfoghatatlanul sok a munka.

Mindenképpen cserélni kell a hullámosra hajlott tűzfalat, ami nem egyszerű művelet. Nincs mese, le kell róla bontani a Yaris komplett elejét, apró miszlikre szedni a teljes motorteret, kivágni a régi tűzfalat. Ha elmászott a karosszéria, akkor azt vissza kell húzni alapméreteire, be kell hegeszteni az új tűzfalat, ki kell cserélni a sérült műszerfalat, és újra össze kell építeni a kocsit. Ez pedig még így leírva is sok, nemhogy egy márkaszerviz óradíjával elszámolva.

Pedig ez a Yaris nem egy értéktelen darab, a dízelmotoros, gazdagon felszerelt kisautó kifejezetten fiatal és keveset futott. Ennek ellenére gazdasági totálkáros. Viszont egy kisebb rezsiköltségekkel operáló műhelyben valószínűleg elvégzik majd az időigényes javítást. Ami ebben az esetben nem is baj, hiszen nem nagy a sérülés, csak rettenetesen rossz helyen, a kocsi közepén található.

Kétmilliós figyelmetlenség

Banális ütközés után javítják ezt a Corollát


A zsúfolt, lépésben araszoló úton még zöld lámpánál csorgott a kereszteződésbe ez a Corolla. Mire megindult a sor és előtte is szabaddá vált az út, váltott a lámpa. Sajnos ezt a sofőr nem láthatta, mert addigra már előrébb állt, mint a villanyrendőr. A keresztező úton épp zöldre váltó lámpához lendületből érkező már nem tudta elkerülni az ütközést, jobbról szállt a japán kompaktba. Személyi sérülés nem történt, de az anyagi kár jelentős.

A Toyota tulajdonosának szerencséjére casco biztosítás volt az autón, így a kétmillió forint körül javítási számla nagyobbik részét a biztosító állja. A károsultnak nemcsak az önrész erejéig, de valamivel a felett is zsebbe kellett nyúlnia, mivel az autó a biztosító gazdasági totálkárosra vette.

Ez az eset, amikor a többe kerül a leves, mint a hús. Azaz a törésmentes autó értéke kisebb, mint a roncsérték és a javítási költség összege. Minden káreseménynél hasonló az ügymenet. A biztosító bontóktól kér vételi ajánlatokat a roncsra, azokból kiválasztja a legmagasabb összeget. Ez lesz a roncsérték. Az Eurotax használtautó értékbecsléseire támaszkodva megállapítják a jármű törés előtti értékét, ez tulajdonképpen az az összeg, amennyiért hasonló típusú, felszereltségű, évjáratú és futásteljesítményű kocsit lehetne venni a használt piacon. Ha e két értéknek a különbsége kevesebb, mint amennyibe a helyreállítás kerülne, az autót nem éri meg kijavítatni, tehát gazdasági totálkáros. Mint ez a Corolla is.

Igen ám, de a tulajdonos dönthet úgy, hogy a megtartja és megjavítatja az autót. Ilyenkor megkapja a biztosítótól a kártérítési összeget (ez az Eurotax ár és a roncsérték különbsége, mínusz önrész), azt kipótolja saját zsebből és ezzel fedezi a számlát. Pontosan ez történt az ezüstszínű, ötajtós Corolla esetében is.

Az újjáépítésnek nagyjából a felénél tartott a kocsi, amikor a Toyota Sakura csoporthoz tartozó Citroën Wendom műhelyében jártunk. Már minden törött alkatrészt lebontottak róla, volt a kocsi a huzatpadon is, épp az új B-oszlop és a küszöb felhegesztésével foglalatoskodtak a lakatosok. Az új jobb első ajtó már a helyére került, és a hátsó is megérkezett, csak a felszerelésre vár.

Kidurrant, ezért természetesen cserés a jobb oldali légzsákrendszer. A lenyílt függönylégzsák miatt kell új tetőkárpit, az első ülésbe épített oldallufi miatt pedig új háttámla. Plusz persze egy új légzsákvezérlő. Új jobb első sárvédő, új fényszórók, új lökhárító és motorháztető – hogy csak a fontosabb tételeket említsük a cserére ítélt alkatrészek közül. Persze vár még egy fényezés valamint egy alváz- és üregvédelem is a Corollára, de a javítás csak így lehet teljes.

Egy vaddisznó áldozata

Gazdasági totálkár egy nagyvad miatt

Javában dübörög a vadászszezon, de a nagyvadak elejtésére vannak az autónál sokkal hatékonyabb eszközök is. Persze az autósok többnyire nem szívesen bántják szegény őzeket, szarvasokat, rókákat, nyulakat, fácánokat vagy épp vaddisznókat. Sőt, a pórul járt sofőrök lennének a legboldogabbak, ha sikerült volna elkerülni az ütközést, de a vadak fura állatok. Nem tudják, hiszen honnan is tudhatnák, hogy mekkora veszélyt jelent rájuk nézve az a sok zajos, büdös, száguldó pléhdoboz.

Rácz kolléga egy korábbi cikkében kitűnően összegyűjtötte, milyen nagyobb élőlényekkel találkozhatunk hazánk erdők-mezők mellett vezető útjain. Arra vonatkozólag is adott hasznos tanácsokat, hogyan próbáljuk meg elkerülni az ütközést. Mindenképpen fékezzünk, ráadásul dudáljunk, még akkor is, ha az állat „csak” az út szélén bóklászik vagy álldogál. Jó esetben megijed és elfut – az ellenkező irányba.

Tamás azt is kiválóan leírta, hogy a kocsiban keletkezett károk rendezésével kapcsolatban mire számíthatunk. Röviden összefoglalnám: semmi jóra. Ugyan létezik olyan paragrafus (a Ptk. 345. § és 351. §-ai), ami alapján a vadásztársaság vagy az állattartó anyagi felelősségre vonható, esetleg kártérítésre kötelezhető volna, de az elmúlt évek gyakorlata alapján a való világban ez lehetetlen küldetés. Marad a casco.

A Citroën Wendom Bécsi úti telephelyén álló Picasso tulajdonosa kötött cascót, így valamivel kevesebb fejfájást okoz most neki a vaddisznóval való találkozás. Az eset Bicske közelében, az 1-es úton történt, de általánosságban elmondható, hogy lakott területen kívül szinte mindig és mindenhol számíthatunk vadak felbukkanására. Még a vadkerítéssel védett autópályán sem vagyunk teljes biztonságban, hiszen nagyobb állatok átugorhatják a drótakadályt. Falvakban vagy városokban sem lélegezhetünk fel, mert itt meggondolatlan háziállatok leselkedhetnek ránk. Ezért is fontos vezetés közben például a telefonunk névjegyzéke helyett mindig az útra és annak környékére figyelni.

A bordó Picasso sérülése felületes szemlélődésre nem tűnik túl nagynak, csodálkoztam is, amikor megtudtam, hogy gazdasági tk-s. A szinte új, alig 10 ezer kilométert futott kocsira annyit mondott a biztosító, hogy másfél milliós keretig javítható, afelett már nem gazdaságos. Az előzetes költségkalkuláció viszont így, megbontás nélkül is 1,7 milliónál jár, és a szerviz szakértője szerint ez a szétszedés után valószínűleg tovább növekedne. Kicsit álmélkodom az összegen, de amikor kézhez kapom a költségkalkulációt, már mindent értek.

Nettó 915 ezer forintnyi alkatrész kell ehhez a „kis” sérüléshez. Persze gyári alkatrészekről beszélünk, amit márkaszerviz építene be, de még így is rengeteg 70 ezer forint egy első lökhárítóért, 53 ezer egy motorháztetőért vagy 50 ezer egy fényszóróért. Utóbbi ugyan hibátlannak tűnik, de a jobb oldalon letört a tartó füle, a bal oldali pedig megrepedt. Csere. További jelentős költségnövelő tényező a víz- és klímahűtő, a kormányszervó szivattyúja, az első sárvédők, a bal első ajtó, a bal első biztonsági öv és övfeszítő, valamint a légzsákvezérlő. Lufi ugyan nem durrant, de az övfeszítő működésbe lépése miatt a vezérlőegységet cserélni kell. 77 ezer forint az ára.

Persze nem vitás, ennél olcsóbban is ki lehet hozni a javítást, mint ahogy ki is fogják – csak nem a márkaszervizben. Viszont még így is elgondolkodtató, hogy egy viszonylag kicsinek látszó ütközés milyen hatalmas anyagi károkat tud okozni egy teljesen átlagos autóban. Jobb elkerülni a vadállatokat.

Autón csámcsogó vörös kakas

Autós szemnek végtelenül hervasztó látvány ez az első generációs Toyota Avensis. Régóta áll már sorsára várva, de még így is látszik rajta, hogy a tüzet megelőzően egy korrekt állapotú családi verda volt. A lángok pusztítása nyomán viszont motorterében és annak környékén semmi menthető nem maradt. Pedig a drága és értékes egységek pont itt vannak, úgyhogy a gazdasági totálkár nem is kérdéses. Még az a szerencse, hogy a tűz nem terjedt tovább hátrafelé, mert akkor nem totálkárról, hanem totális megsemmisülésről számolhatnék be.

Annyira pusztító és intenzív volt az égés, hogy az eredeti alkatrészeket már alig lehet felismerni. Balra egy elporladt generátor, elöl a szinte teljesen szétégett hűtő pár bordája, jobbra pedig egy szétfolyt akkumulátor jelzi, hogy a lángok nem végeztek félmunkát.

Ez az Avensis-orr így, ebben az állapotában már menthetetlen, de a hátuljából valószínűleg lesz még autó. Tűzkár esetén a tulajdonos csak a megfelelő casco biztosításban bízhat, ezért is érdemes ilyet kötni a kötelező mellé. Még akkor is, ha azt gondjuk, hogy ez velünk nem történhet meg.

Igen, sajnos a tűzeset is tipikusan az a baleseti mód, aminél sokan hisszük azt, hogy ez velünk nem fordulhat elő. Pedig mennyire, hogy de. Az autó tele van forró és éghető alkatrészekkel, gyúlékony üzemanyaggal, nem is beszélve az elektromos zárlat lehetőségéről. A szivárgó üzemanyagrendszer, a kipufogó izzó leömlőjére kifolyt olaj és a rövidzárlat a leggyakoribb, tüzet kiváltó okok, de egy hanyagul elhajított cigarettacsikktől is könnyen feltámadhat a vörös kakas.

Ha baj van - amperszagot érzünk, vagy felcsapó füstöt látunk -, nincs idő a töprengésre, azonnal kell cselekedni. Mindig elsősorban a saját és utasaink testi épségét tartsuk szem előtt, és csak miután mindenki biztonságba került, akkor fogjunk neki az oltásnak. Már ha van mivel. Itthon ugyan nem, de Lengyelországban például személyautókban is kötelező tartozék a poroltó, egy kisebb, 2 kg körüli, pár ezer forintos készülék alkalomadtán nagyon jó befektetésnek bizonyulhat. Ha nálunk még sincs, akkor próbáljunk buszt vagy kamiont megállítani, ezekhez kötelező tartozék.

A füstölgő motortér tetejét csak akkor nyissuk fel, ha van a kezünkben egy csőre töltött poroltó – ilyenkor is csak résnyire. Élesített, kibiztosított tűzoltó készülék nélkül jobb, ha nem nyitjuk ki a motorházfedelét, ugyanis ha megszüntetjük a fojtást, a tűzfészek friss, az égést tápláló oxigénhez jut. Jó hír viszont, hogy robbanástól még gázüzemű autó esetén sem kell igazán tartanunk, mivel az üzemanyag-tároló rendszereknek szigorú tűzvédelmi előírásokat kell teljesíteniük.

A tűz ellen is a megelőzés a legjobb védekezés. Rendszeresen vizsgáltassuk át autónk üzemanyagcsöveit, sehol se legyen laza bilincs vagy repedt vezeték miatti szivárgás. Tilos az előírtnál nagyobbra cserélni vagy „megpatkolni” az elektromos biztosítékokat, az utólagos riasztók vagy egyéb kütyük beépítését pedig inkább bízzuk szakemberre. Akit részletesebben is érdekel, hogyan előzheti meg a vörös kakas ébredését, illetve mi a teendő tűz esetén, kitűnő összeállítást olvashat a langlovagok.hu oldalon. Akit pedig nem rettentett el ennek az Avensisnek a sorsa, annak érdemes körülnéznie a Lánglovagok galériáiban is, vagy itt vetni egy pillantást arra, hogyan semmisül meg pillanatok alatt egy 30 millió forint értékű versenyautó.

Diplomáciai bonyodalmak


Csúnyán összetört ezt a követségi Volvo S80-as, miután egy kereszteződésben a balról érkező belészállt. Nem a jobbkéz, hanem egy figyelmen kívül hagyott mackósajt szabályozta az elsőbbségi viszonyokat, ezért cascós lenne az eset. Már ha lett volna casco rajta.

Nagyon nincs mit cizellálni az eseten: ebbe az S80-asba durván beledurrantak. Vezetője, egy külföldi diplomata, elmulasztotta megadni az elsőbbséget, a védett úton haladó pedig már nem tudta elkerülni az ütközést. A Volvo elejét kapta el a másik kocsi, személyi sérülés nem történt, de az anyagi kár jelentős. Nézzük, mi tört ripityára a Duna Autó telepén sorsára váró kocsiban.

Az oldalütközés - pont a nem megadott elsőbbség miatt - igen gyakori balesetfajta, de egyben a legveszélyesebb is. Míg a smart kivételével még egy rövid miniben is lehet elöl-hátul energiaelnyelő gyűrődő zónákat kialakítani, oldalirányban erre nincs hely. Maradnak a tetőoszlopok, a küszöb és a merevítések az ajtóban, hogy csillapítsák vagy elvezessék az oldalról belénk szálló mozgási energiáját. Nagy autóknál nyilván jobb a helyzet, mert azokban anyag van, jól mutatja ezt ez az S80-as is.

Rémisztő lehetett a vezetőnek az utolsó pillanatokban látni a megállíthatatlanul felé tartó autót, de ezt az ijedséget leszámítva sérülések nélkül megúszta a balesetet. Nem csökkent a lábtér, nem hajlott kiflibe az autó, a B-oszlop és az ülés támlája még mindig megnyugtató távolságra van egymástól. A küszöb ugyan benyomult a bőrfotel ülőlapjáig, és valószínűleg a padlólemez is meggyűrődött, ahogy kivette a részét az ütközés erejének tompításából, az S80-as kitűnő védelmet nyújtott figyelmetlen sofőrjének.

A nagy Volvo limuzin elejét találta el a vétlen fél, az első futómű, az A-oszlop és a vezetőoldali ajtó magasságában történt a becsapódás. Ennek megfelelően a környéken minden alkatrész a javíthatatlanságig meg is sérült. A karosszériaelemek közül a motorháztető, a lökhárító, a bal első sárvédőív, a parabolába hajlott vezetőoldali ajtó, a bal A-oszlop és a bal oldali küszöb biztosan cserés. Húzatni is kéne a kocsit, ugyanis jócskán elmászott a karosszériája.

De nemcsak a lemezeket kell cserélni, hiszen a vezető ülésében eldurrant az oldallégzsák és kinyílt a bal oldali függyönylégzsák is. Utóbbi cseréjéhez elég jelentősen szét kell borítani a kocsi belsejét, le kell bontani az oszlopok borítását, és a tetőkárpitot is. Új szélvédőre, visszapillantó tükörre és fényszóróra is szükség lesz az S80-as lábra állításához, bár talán még fontosabb az első futómű javítása, ami szintén sok munkával és számos drága alkatrész cseréjével jár. Ez is nagy pofont kapott az ütközéstől, tört a bal első rugóstag, hajlottak a lengőkarok, szakadtak a csapágyak és gömbcsuklók, itt is csak a csere segíthet.

A Volvo S80 prémiumautóhoz illő, magas szintű védelmet nyújtott utasának, de ennek árát nemcsak a vásárláskor kell megfizetni, hanem az alkatrészárakban is. Ezt a sérülést egy márkaszerviz bruttó 3,9 millió forintért javítaná meg, miközben hirdetési oldalakon a legolcsóbb használt S80-as Volvókért másfél milliót kérnek. A gazdasági totálkár tehát nem kérdéses, mint ahogy az sem, hogy ez az autó, ha nem is feltétlenül márkaszervizben megjavítva, de fogja még koptatni az aszfaltot.

Ej, de csúszik az olajfolt

Ezt a hat év körüli kis Toyotát márkakereskedésben, gyári alkatrészekkel megjavíttatni többe kerülne, mint venni egy újat. Pedig annyira nincs is összetörve.

Ahhoz, hogy megtörténjen a baj, nem feltétlenül kell féktelenül ámokfutni, a volán mögött elaludni vagy stresszhelyzetben rohanni. Bár a szervizekben sorsukra váró törött roncsok baleseti bejelentőjére többnyire ilyen közhelyes sztorikat ír az élet. Hiába, a repülő csészealjából váratlanul a kocsi elé ugró zöld színű, a szemét a füle végén hordó lény egy B-kategóriás amerikai sci-fit feldob ugyan, de a való világban elég kis eséllyel okoz közúti balesetet. Bezzeg a közhelyes gyorshajtás, fáradtság, stressz vagy ittas vezetés! Ezekhez képest kész izgalom az alábbi Toyota Yaris története.

Vezetője egy középkorú könyvelő hölgy, aki nemcsak ezért nem érdemli ki a boyracer jelzőt. Nem egy kapkodós volánzsonglőr, na. Sőt, kimondottan óvatos és megfontolt vezető hírében állt, mégis csúnya balesetet szenvedett. Az M0-áson történt, talán még az esti híradóba is bekerült az eset, hogy egy kamionból több száz liternyi gázolaj ömlött az útra. A közútkezelő munkatársai és a helyszínre érkező tűzoltók a körgyűrűt lezárták ugyan, de a közeli felhajtót már nem sikerült. Ott jött a kis Yaris, alig 30-40 km/órás sebességgel, ráfutott az olajra, megcsúszott, leesett a töltésről, még párszor átfordult a hossztengelye körül és megállt.

Komoly személyi sérülés nem történt, az öv kisebb zúzódást okozott a sofőr mellkasán, de így járt jobban. A biztonsági öv használata nélkül valószínűleg nem éli túl a fejjel lefelé becsapódást, majd az ezt követő többszöri bukfencet. Úgyhogy Önök is tartsák be a videókampány kitűnő tanácsát, és mindig kössék be a biztonsági övet.

A Yarison egyébként a Toyota Mayer szervizvezetőjével közösen alig találtunk ép karosszériaelemet. Csak a csomagtérfedél és a jobb oldali ajtók, valamint a hátsó lökhárító úszta meg a dolgot, minden más sérült. Természetesen kinyíltak a légzsákok, és bár nem látszik, de sérült még az első futómű. A márkaszervizes újjáépítés gyári alkatrészekkel 3 millió forintnál is többet kóstálna, de ezt újra talpra állítani még „okosba matekozóknak” sem biztos, hogy megéri. Noha Magyarországon minden lehetséges, valószínűbb, hogy a sérülésmentes elemek, a motor-váltó, a hátsó futómű, az utastér és a már említett karcmentes karosszériaelemek kiárusításával végződik a kis Yaris földi pályafutása. Legalábbis reméljük.

Rohant az ügyeletre


Hiába az Algopyrin, a gyerek láza egyre magasabbra szökik, fátyolos a tekintete, tűzforró a homloka. Ráadásul a torka is fáj, és étvágya sincs. Most nem szimulál a suliból lógás kedvéért, hanem tényleg beteg, és a házi patikában sincs semmi hatásos szer. Irány az ügyelet. Az egyre rövidebb őszi nappalok miatt már besötétedett, ráadásul eleredt az eső is. Az úton a fákról lehulló levelekből nyálkás, vastag avarszőnyeg alakult ki. Sietni kell, mert a trónörökös szinte remeg az ülésmagasítón.

Ilyen körülmények között egy átdolgozott, stresszes nap után már könnyen lankad a figyelem, kihagy a koncentráció egy pillanatra. Az egyik kanyart rosszul méri fel a sofőr, az első kerekek elveszítik a tapadásukat, és az kis Micra menthetetlenül lesodródik az útról. Az egész a pillanat töredéke alatt játszódik le, és már csak a hatalmas durranással kísért csattanás hallatszik. Aztán csönd és a gyerek sírása a hátsó ülésről.

Valami ilyesmi történhetett azon az estén is, amikor ez a barnametál Nissan Micra összetört. A Duna Autó javítóműhelyében álló kisautó kitűnő példája annak, hogy az Euro NCAP törésteszt nem hiábavaló bohóckodás. Ott négycsillagos eredményt ért el a békaszemű kisautó, amit a való világban mutatott teljesítménye alapján is nyugodtan megítélhetünk neki.

Kinyílt a két első légzsák, amiből a kormányban lévő a bekötött övvel együtt megmentette a sofőrt a sérülésektől. Egészen egyben maradt az utascella, sem a pedálok, sem a műszerfal nem nyomult veszélyes mértékben hátra. Arról nem szólnak a baleseti papírok, hogy az ütközés pillanatában mennyivel mehetett a kocsi, de az Euro NCAP-féle 64 km/óránál nem sokkal lehetett lassabb.

Valószínűleg nem lett volna ilyen sérülésmentes a baleset, ha a sofőr nem csatolja be gyermekét a biztonsági ülésbe, illetve nem köti be a saját övét. Ez az eset is mutatja, hogy akármilyen rövid távra indulunk is útnak, e mozdulatok elmulasztása végzetes következményekkel járhat. Hiszen a legjobb, ötcsillagos védelem is csak akkor ér valami, ha az öveket és gyerekülést bekötötték.

Ahhoz képest, hogy milyen könnyű és pici autó, a Micra kitűnő védelmet nyújtott, de közben az első része szinte teljesen megsemmisült. Még a motortartó bak is eltört, és nem véletlen az olajfolt sem a kocsi alatt. Ahhoz, hogy a kis Nissan esetleg újra formalomba állhasson, ki kéne húzatni a karosszériát, és szinte a teljes orrész is cserére szorul. Rutinosabb Kár-Park-olvasóink már sejthetik, hogy ez nem volna kifizetődő javítás, ezért a Micra gazdasági totálkáros. Annál is inkább, mert a javítási számla végösszegén az előzetes felmérés alapján bruttó kétmillió forint állna, miközben ilyen 4 év körüli, alap-Micrákat már másfél millió alatt lehet kapni a használt piacon.

Akit érdekel, annak íme néhány kicserélendő alkatrész ára – a teljesség igénye nélkül. A légzsákok oldalanként 146 058 forintban kerülnek, de szükség van a vezérlőegység (99 172 Ft) és az érzékelő (48 906 Ft) cseréjére is. A hűtő 83 340 Ft, a komplett generátor 116 812 Ft. A lökhárítóért 48 992 Ft-ot, a motorháztetőért 73 993 Ft-ot kérnek, míg a szélvédő 58 645 Ft. Egy fényszóró 50 434 Ft, és persze mindkettő sérült. Ezekre jön még sok kis bizbasz, a munkadíj, a fényezés és karosszériamunka. Ezért ez a Micra valószínűleg inkább egy bontóban, és nem egy javítóműhelyben végzi pályafutását.

Szerencsés találkozás egy kamionnal


Tipikus baleset elszenvedője volt ez a piros Hyundai Getz is, az Allianz biztosító jelen lévő kárszakértője már messziről mondja, hogy mi történhetett. „Sávváltásnál összeütközött egy kamionnal, amitől megpördült és így a hátulját is lekoccolta.” És valóban, a kárbejelentő lapon is szinte szó szerint ez áll. Hiába, a jó kárszakértő olyan, mint egy ügyes jedi: sok gyakorlattal válik nagymesterré. A baleseti bejelentőből az is kiderült, hogy a besoroláskor a kamion nem adta meg az elsőbbséget (gyaníthatóan a kisautó pont a tükrök holtterében ment), és szemből is jöttek, így elkerülhetetlen volt az ütközés.

A csattanás során megtört az első lökhárító, a jobb első fényszóró, a jobb oldali tükör, az ajtó és az A-oszlop. A megpördülés után még a Getz jobb hátulja is megsérült, de ez igazából csak horzsolás. S hogy mekkora a kár? Látványra nem nagy, de a kalkuláció szerint mindennel együtt bruttó 667 000 forintot kóstál majd a javítás, ami így közel jár a gazdasági totálkárhoz. Végül, ha szűkösen is, de a dél-koreai mini elkerülte a gazdasági tk-t.

Még rosszabb a helyzet, ha hitel van a kocsin, hiszen az is könnyen elképzelhető, hogy a biztosító által fizetett pénz és a roncsérték összesen kevesebb, mint amekkora tartozás még a volt a kocsin. Azaz a „tulajdonos” nemcsak autó nélkül marad, de a hitelszerződés lezáráshoz még fizetnie is kell.

„Az ilyen necces, a gazdasági tk. határán lavírozó autónál többnyire mindhárom fél enged egy kicsit” tudtam meg a Duna Autó, azaz a 14 márkát képviselő Autóváros javítóműhelyének vezetőjétől. A tulaj hajlandó beszállni a javítási költségekbe, hogy megtarthassa megszokott és szeretett kocsiját, és így megkímélje magát a roncsértékesítés, valamint egy új autó vásárlásának terhétől. Valamennyit talán a szervizzel is lehet alkudozni, hogy megkapják a munkát, a biztosítónak pedig az a legjobb reklám, ha az ügyfél megelégedésére rendezett egy káreseményt. Nagyjából ez történt ennél a Hyundai Getznél is.

A másik problémát az A-oszlop csúnya, nem javítható sérülése okozta (begyűrődött a kamion platója alá). Egy dél-koreai (vagy bármilyen más tengeren túli) autónál fennáll a veszélye, hogy bizonyos alkatrészek nincsenek Európában és csak többhetes szállítási határidővel lehet megrendelni őket. A Getz tulajdonosának szerencséje volt, a csere A-oszlop egy hét alatt megjött, így már semmi sem állhat a kocsi javításának útjába.

Terepre tévedt és baj lett belőle

Toyota Landcruiser 120 Executive

Sajnos tipikus és gyakori eset: késő éjszaka, sok száz levezetett kilométer, csendesen duruzsoló motor, kényelmes bőrülés, kellemes meleg, és gyilkos egyhangúság. Hiába a doboz Red Bull vagy a sűrű presszó kávé, a sofőr néhány másodpercre elbóbiskol. Még az sem biztos, hogy ténylegesen alszik, elég, ha csak pár pillanatig belülről nézi a szemhéját. Ennyi kihagyás is elegendő egy balesethez, tessék csak erre a Landcruiserre pillantani.

A sofőr, aki a Toyota Mayer szervizvezetőjének elmondása szerint kimondottan ügyes, jó vezető, csak néhány pillanatra szundított el az országúton, úgy éjjel fél egy magasságában. Egész napi utazás után. Nem volt hosszú a kihagyás, vagy mély az álom, amint lekacsázott az útról a nagy Toyota, felébredt a sofőr. Állítólag még tett is egy kósza kísérletet a helyzet megmentésére, de gyakorlat ide, tereprutin oda, már nem járt sikerrel. A Landcruiser berongyolt az útszéli, frissen felázott szántásba, megakadt és ugrott egy előre bukfencet.

A hasonló esetek többnyire tragédiában végződnek. Ha nem a mély, puha, ázott anyaföld, hanem egy szembejövő autó, a szalagkorlát vagy egy útszéli fa állítja meg a kocsit, akkor a végeredmény sokkal durvább, és a baleset valószínűleg személyi sérüléssel jár. A Landcruiserből karcolás nélkül szállt ki a sofőr, és maga az autó is elég jól túlélte az incidenst.

Megsérült az első és a hátsó futómű, pókhálósra tört a szélvédő, benyomódott, megkarcolódott vagy összetört rengeteg karosszériaelem. De a terepjáró nagyrészt megőrizte eredeti formáját, nincs felgyűrődve az orra, látványosan lelapítva a teteje. A motortérben sem jelentős az átrendeződés, az utastér is sértetlen maradt. A puha landolást jól mutatja, hogy a bukfenc ellenére nem tört be a tetőablak. Viszont így is gazdasági totálkáros az autó, az előzetes javítási költségkalkulációban nettó 3,7 (bruttó 4,4) millió forintos végösszeg áll.

Érdekes és tanulságos lehet, hogy konkrétan milyen nagyobb tételekből jön össze ez a javítási költség. Márkaszervizről beszélünk, ennek megfelelő rezsióradíjjal és alkatrészárakkal. Ugyan a Toyota az utóbbi időben sokat csökkentett szervizköltségein, de még mindig átlag 10 százalékkal drágább az európai tömeggyártóknál. A fő probléma azonban az, hogy márkaszervizben az Opel, a Fiat vagy Peugeot javítása sem olcsó. De lássuk a konkrét tételeket, nettó árakon.

52 800 forintos munkadíjért cserélik az első doblemezeket – darabonként. 24 800 forint a törött szélvédő ki, új szélvédő be; míg a jobb oldali A-oszlopot 47 200 forintért cserélik újra. Utóbbi tartalmazza „az ajtó, valamint a javítási tartományban az összes tartozék ki-be szerelését, de nem tartalmazza a sárvédő és a műszerfal ki-be építését.” A sárvédőt olcsóért, darabonként 4000 forintért veszik le majd vissza, de a műszerfalért 12 800-at kérnek. Összesen két oldalnyi munkadíjtételből szemezgettem, persze a drágábbakat. Az olyan tételeket, mint a jobb első ajtó védőléc le-felszerelése 3200 forintért, nem részletezném, de higgyék el, ezekből jön össze a nagyja.

A fényezést nagyvonalúan intézzük el annyival, hogy 250 ezer a munkadíj és 300 ezer az anyagköltség, és helyette nézzünk inkább néhány érdekesebb alkatrész árát – továbbra is nettó. Első lökhárító 70 ezer, hűtőrács 35 ezer, motorháztető 132 ezer, az első fényszóró 53 ezer darabonként, de ami ennél is durvább, a fényszórómosó fúvókája 63 ezer, szintén darabonként. A ködfényszóró 28 ezer, míg a sárvédő ív 66 500 forint. A komplett homoklemez 113 ezerért még talán érthető is, de a kerékjáratok díszléce oldalanként 83 ezerért, illetve a bal első ajtó díszléce (ezek valójában műanyag betétek) 75 700 forintért eléggé húzós. Persze a Landcruiser drága, komplikált, nagy autó, így nincs semmi csodálkoznivaló azon, hogy a javítása sem olcsó.

Utólag könnyű okosnak lenni, de mennyivel jobban járt volna a tulaj, ha akkor este megáll valahol pihenni. S ha nincs ilyen szerencséje az ütközésnél, és telitrafál egy villanyoszlopot mennyi rosszabbul járhatott volna. Egy óra a kocsiban, ledöntött ülésekkel, egy biztonságos útszéli parkolóban már csodákra képes, de persze az ágyban alvást egy pont után semmi sem pótolhatja. Ennek a javításnak csak az önrészéből is komoly külföldi nyaralásra lehetett volna befizetni, egy útszéli motel vagy egy igényesebb szállodai szobára pedig lazán futotta volna. Persze, mint mondtam, utólag könnyű okosnak lenni. Viszont Önök legyenek előre is azok.

kár-park

A legszebb törések, melyekből tanulni is lehet

Friss topikok

Linkblog

h i r d e t é s
süti beállítások módosítása