Állítólag aznap több autó is elvérzett azon az olajtócsán, amin ez a Meriva is. Igazából nem történt semmi különös, az Opel jött lefelé a lejtőn. Aztán az egyik kanyarban volt egy kis olaj az úton, meg esett az eső is. Hát ez lett a vége: padka és oszlop.
A hasonló töréseknél az ember ránéz, és az hümmögi: csúnya, csúnya, de azért nem súlyos. Amikor aztán megcsinálják az árkalkulációt, jön a döbbenet. Az autó gazdasági totálkáros (azaz, bár műszaki értelemben javítható lenne, a javítás gazdaságtalanul drága lenne). Hogy miért? Például ezért:
Kinyílt a két légzsák, meg az övfeszítők is eldurrantak. Ez rögtön magával hozza a műszerfal cseréjét, ami úgy nagyjából 600-800 ezer forint. Cserélni kell a légzsákvezérlőket és az övfeszítőket is. A kis sárga jelzés az övcsatnál jelzi az övfeszítő eldurranását. Ha valaki ilyet lát az autón, amit rá akarnak sózni, kérem gondolkodjon el:
És akkor nem beszéltünk az autó karosszériájának struktúrájáról. Csak ha alaposabban megnézzük, látszik, mennyit rövidült az autó orra a jobb oldalon. Sokat. És mellesleg a futómű is elmozdult hátrafelé.
Aztán kiderült, hogy a váznyúlvány végén lévő deformálódó elem teljesen kilapult (ami még nem lenne nagy baj), pont itt sikerült elkapni az oszlopot; viszont maga a váznyúlvány is megrogyott. És ez már gáz.
Innetől kezdve az a pár alkatrész, ami kívülről borítja az autót, tulajdonképpen már csak aprópénz. Hát így jön össze egy totálkár - csakis pénzügyi szempontból. Az már más kérdés, hogy vajon egy olyan esetben, amikor aznap több baleset is történik egyazon ponton, vajon az út kezelője nem kötelezhető-e kártérítésre. Hiszen egy olajfoltot el lehet takarítani. A kártérítés behajtása többnyire csak úthibáknál szokott működni, de ahhoz is szerencse kell. Szóval semmi jóra ne számítson az ember.