A talált pénz és a nem várt hiány
Ez a poszt kissé rendhagyó módon nem egy újabb törött autót mutat be. Helyette két olyan fogalommal ismerkedünk meg, amivel csak akkor találkozunk, ha a mi autónkat törik össze. Akkor viszont sok meglepetést okozhatnak, ezért nem árt idő előtt megismerni őket. Kiindulási alapként vegyük úgy, hogy a kár kötelező felelősségbiztosítás terhére rendeződik, tehát nem mi voltunk a hibásak, és most a cascóval sem foglalkozunk.
Minden autó értékét jelentősen csökkenti, ha összetörik. Új vagy közel új (akár 5 éves korig is) kocsi esetén ráadásul ez egy elég jelentős tétel is lehet. Persze minél nagyobb a baleset, annál inkább. És ez még akkor is igaz, ha a törést márkaszerviz javítja meg gyári technológiával, eredeti, új alkatrészekből. Az autó így „megjavul" ugyan, sőt, műszakilag ugyanolyan „tökéletes" lesz, mint a törés előtt volt, a forgalmi értéke mégis csökken. Hiszen két egyforma autó közül mindenki inkább a törésmentest választaná. Ilyenkor a tulajdonos kára nem merül ki a helyreállításhoz szükséges költségekben (szervizszámla, szállítási díj), hanem része még az értékcsökkenés.
Az értékcsökkenés ebben az esetben az az összeg, amennyivel a használtpiacon kevesebbet ért a törött, de megjavított autó a teljesen sérülésmentesnél. Nagyon nehéz megállapítani, pontosan mekkora is ez az összeg, de ha viszonylag új autónkat összetörik, a kárfelvétel során mindenképp kérdezzünk rá erre. A legtöbb biztosító gyakorlatában külön kell kérni az értékcsökkenés kifizetését, egy erre rendszeresített formanyomtatványon. Néhány biztosító - tisztelet a kivételnek - megpróbálja az értékcsökkenést elspórolni, vagy a reálisnál alacsonyabb összeget állapít meg.
Ez ellen határozott fellépéssel védekezhetünk, de azért ne legyünk telhetetlenek. Per esetén egy tőkeerős, felkészült vállalattal állunk szemben, amelynek napi működéséhez nincs szüksége az eljárás végéig lefoglalt autóra. Mi viszont többnyire pénz, autó és megfelelő jogi ismeretek nélkül állunk velük szemben, szóval az erőviszonyok nem igazán kiegyenlítettek. Még úgy sem, hogy tudjuk: a jogszabályok inkább a károsultat védik, mint a biztosítót. A legtöbb esetben már az is elég, ha elkérjük és kitöltjük a formanyomtatványt, amikor az összes többi biztosítási papírt is beadjuk az ügyhöz.
Értékcsökkenés mellett értéknövekedéssel is járhat, ha összetörik és megjavítják az autónkat. Legalábbis jogi értelemben. Egyébként sem teljesen nonszensz a dolog, bár kicsit azért furcsa. E szabályozás hátterében az áll, hogy a 4-5 évesnél idősebb kocsiknál az ütközés során megsérült kopó alkatrészek cseréjétől az autó valóban értékesebbé válik. Elvileg minden alkatrészre, még a lökhárítóra és a sárvédőre is vonatkozik az avultatás néven ismert elbánás, de ezekről azért nehéz volna azt állítani, hogy törés nélkül is kopó-fogyó részegységek. Az elbírálásban nagy szerepet játszik, hogy a sérült autót javították-e már korábban, és mennyire volt ramaty állapotban a törés előtt.
Képzeljék el, hogy valaki összetöri a család féltve őrzött, 6 éves Galantját. Nem nagy a sérülés, a márkaszervizben az előzetes javítási költségkalkuláció nagyságrendileg 400 ezer forintra rúg, a rettegett gazdasági totálkárt elkerültük. És akkor a vétkes felelősségbiztosítója közli, hogy csak a javítási költségek 80%-át fizeti ki. A többi az avultatás. Tehát ahhoz, hogy újra beleülhessünk a kocsiba, nekünk kell a hiányzó részt kipótolnunk, vagy nézhetünk olcsóbb javítási megoldás után. A 80% ugyanis a hivatalos, márkaszervizben felvett kárértékre vonatkozik akkor is, ha egy sufniban javíttatjuk meg a kocsit. És még számlát se kell vinni róla.
Hosszasan polemizálhatunk azon, hogy ez a szabályozás jó-e vagy sem, de nem érdemes. Az viszont tuti, hogy eleve bekódolja a rendszerbe a feketemunka és a kókányolás intézményét. Persze történelmileg érthető, hogy így alakult, ráadásul nem magyar találmány. Európa más országaiban is ismert ez a gyakorlat, bár Németországban például nem így működik a rendszer, ott kifizetik a teljes kárt. Cserébe viszont drágább a biztosítás.
Nem annyira társadalomkritikai megfontolásból, mint inkább ismeretterjesztés céljából választottam e heti témánkul az értékcsökkenés és avultatás intézményét. Sok esetben már az is nagy előny, ha ismerjük a szabályokat, és tudunk hozzájuk alkalmazkodni. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének oldalán hosszú cikk értekezik a kötelező felelősségbiztosítás jogi hátteréről és az alkalmazási gyakorlatról. Nem egy Rejtő-regény, de érdemes egy kis időt szánni rá, vagy legalábbis tudni, hova nyúljunk, ha szükség van rá.